A fogászatnak egy olyan szakterülete az endodontia, mely a fogbél és a foggyökeret körülvevő szövetek betegségeinek a megelőzésével, diagnózisával és kezelésével foglalkozik. A fog két fő részből áll: a koronából, mely látható a szájüregben, és egy vagy több gyökérből áll, melyek az állcsontokban helyezkednek el és ezáltal rögzítik a fogat. A fog belsejében (pulpakamra és gyökércsatorna) helyezkedik el a fogbél, mely tartalmaz ereket és idegeket.
A gyökérkezelés folyamán a gyökércsatorna tartalma eltávolításra kerül. A gyökérkezelés tehát lehetővé teszi, hogy az „elhalt” fogat megmentsük, hogy ezáltal továbbra is megfelelően funkcionáljon.
„Szakterületem révén a fogak megőrzése hivatásommá lett!”
Gyakran szembesülök azzal mindennapi munkám során, hogy a páciensek jelentős része, mondhatni talán a többsége a foga eltávolítását szeretné annak megtartása, gyökérkezelése helyett. Indoklásképpen általában a következőket szoktuk hallani: „Gyökérkezelték már fogamat, mégis eltört.” ,„Ismerősömnek is gyökérkezelték, mégis húzás lett a vége”. ,„Már annyira fáj, hogy szabadulni akarok tőle.”.
Valóban elmondható, hogy egy jó gyökértömés elvégzése adott esetben türelmet, pontosságot, magas szintű felkészültséget és ennek megfelelő technikai hátteret igényel, valamint az orvostól is szakmai elhivatottságot követel meg!
Ugyanakkor ha a fog eltávolítása első pillantásra egyszerűbb megoldásnak tűnik is, hosszútávon nem biztos, hogy az. Egy fog elvesztése sajnos sok kellemetlenséggel járhat. Példának okán bedőlhetnek a szomszéd fogak, kiemelkedhet a szemben lévő fog, begyulladhat az íny, kattogni kezdhet az állkapocs, vagy éppen egyoldalivá válhat a rágás, stb. Egy hiányzó fog pótlása implantátummal nem kisebb költség, valamint akár az ép fogak lecsiszolásával is járhat.
Az sem igaz, hogy egy fogfájással jelentkező páciensnek kisebb kínt, gyorsabb megnyugvást jelentene a foghúzás. Sürgősségi esetekben az érzéstelenítés nehézségekbe ütközhet, ami egy fogeltávolításnál nagyon kellemetlen lehet. A fogeltávolítás után is előfordulhatnak panaszok, sőt ha kialakul a fogmeder gyulladása, az a fogfájással egyenértékű fájdalommal járhat. Ha pedig panaszmentes a fog, akkor egész biztosan a gyökérkezelés a kevésbé kellemetlen eljárás. Akut panasz esetén persze a gyökérkezelésnél is lehetnek kellemetlenségek, de nem lehet azt mondani, hogy emiatt érdemesebb kihúzni a fogat az előbb felsorolt tényezők alapján.
Mint minden orvosi beavatkozásnak a gyökérkezelésnek is megvannak a maga kockázatai, ugyanakkor egy jól gyökérkezelt fog 5 éves túlélélisi aránya 80-90% körül mozog, ami nagyjából az implantációs beavatkozások sikerességi rátáját közelíti meg. Ezek alapján tehát nem biztos, hogy egy fog eltávolítása, majd pótlása biztosabb megoldás, mint ahogy azt gondolnánk. Az, hogy a jól gyökérkezelt fog túlélése ennyi, azt azért is kell hangsúlyozni, mert sajnos gyakran találkozunk olyan esetekkel, ahol jobban is el lehetett volna végezni a kezelést. Legtöbbször az ilyen rosszul sikerült kezelések rontják magának az eljárásnak a hírnevét.
„A jó endohoz jó resto kell!”
A másik leggyakoribb oka a sikertelenségnek, ha olyan szerkezetileg sérült fogat gyökérkezelnek, amit már nem érdemes megmenteni, vagy ha érdemes is, nem készül el rá a megfelelő helyreállító restauráció. A gyökérkezelt fogak általában olyan mértékű anyagveszteséget szenvednek, hogy gyakran koronával szükséges beborítani őket, azért, hogy a rágóerők egyenletesebb eloszlása végett védve legyenek a töréstől.
Természetesen a legmodernebb eszközökkel végzett gyökérkezelésnek is megvannak a korlátai, azonban a páciensekkel megbeszélve, előnyöket és hátrányokat mérlegelve a lehető legjobb megoldásra törekszünk. Igyekszünk minden arra érdemes fogat megmenteni, azonban senkit nem fogunk rábeszélni reménytelen prognózisú fogak gyökérkezelésére.
Kép forrás: Google